A bölcsit továbbra is imádja, sőt! Alig lehet hazahozni. Ami mit ne mondjak, anyának annyira nem jó lelkileg. Bár örülök/lünk neki, hogy ennyire jól érzi magát a bölcsiben és szereti Judit nénit, de azért higgyétek el, a könnyű beszokás sem olyan könnyű...mármint anyának és apának. Az eszünkkel tudjuk, hogy ez így tök jó, de hát nekünk is fel kell dolgozni, hogy a mi "kisbabánk" már nagyfiú, és elindult az önállósodás hosszú és rögös útján. Mi is megszoktuk, hogy reggeltől estig csak velünk van, most meg "osztoznunk kell" másokkal rajta. Persze aztán ha hazaérünk, jön a bújás, megy az "anya, anya", "apa, apa", és akkor minden el van felejtve. De hát azért ezt az egész történetet nekünk szülőknek is fel kell dolgozni. Akár azt is mondhatnám, nekünk is be kell szokni. Lehet, hogy nekünk nehezebben megy? ;) Hiába, ahogy idősödünk, egyre nehezebben alkalmazkodunk egy-egy új helyzethez.
Ma már fél 8-ra mentünk az eddigi 8 helyett bölcsibe, mert a 8 órás érkezés után rögtön játszani akart menni Krisz és nem akart reggelizni. Így Judit néni javasolta, hogy menjünk korábban (úgyis korábban megyünk majd, ha dolgozni megyek, hát jó ha szokja), mert így reggeli előtt még játszhat és akkor valószínűleg a reggeli is jobban fog csúszni. Az ebéddel és az uzsival nincs semmi gond, eszik rendesen, csak azok a fránya gyümölcsök.... Na, de ne legyünk telhetetlenek.
Nézzük inkább, hogy a "nagykönyv" szerint, mit is kéne tudnia egy másfél éves gyerkőcnek.
16-18 hónapos gyermek már egyre ügyesebben közlekedik a lépcsőn is, mire másfél éves lesz, kis segítséggel gond nélkül fellépked rajta. Felfelé mindig könnyen megy, de lefelé csak segítséggel képes haladni, ezért vigyázni kell rá. Minden bútorra és megmászható dologra fel tud mászni. Próbálja elrúgni és gurítani a labdát, forog, zenére táncol. Szaladni még nem tud, de egyre gyorsabban szedegeti a lábait, és nagyon élvezi a kergetőzést. 18 hónaposan néhány lépést hátrafelé is megtesz. - Bizony ez így van. Szóról szóra igaz. Egy ideje a kedvence a forgás (Barney és barátai nézése közben elkezdte utánozni ahogy a TV-ben forogtak, azóta folyton forog és mondja is, hogy "fojog"), és a hátrafelé tolatás.
Érzelmi, hangulati eseményekre jól reagál, ringatja, etetni és fürdetni próbálja a babáját. Segítőkész és együttérző: ha látja, hogy valaki szomorú, vigasztalni próbálja. Szereti csoportokba rendezgetni a játékait. A különböző műszaki cikkeken, játékokon csavargatja és nyomogatja a gombokat, és megtanulja fel- és lekapcsolni a villanyt. A könyvekben már nem csak a képek, hanem a versikék és a mondókák is érdeklik. Nagyjából kettő-öt sor terjedelemig tud figyelni. A dalokat próbálja hallás után dúdolni. Akárhányszor is képes ugyanazt a könyvet végiglapozni. - Elmo már kapott enni a fésüvel, ölelget mindent és mindenkit, ha olyan kedve van és mondja, hogy "szejet" és puszit is ad, most már néha cuppanósat. Gombnyomogatásban, villanykapcsolásban elsőrangú. Időnként elállítja a sütőn az órát, vagy beprogramoz valamit, vagy elállítja a programot a mosógépen. Nagyon kell már rá figyelni. Este már könyvből mesélünk, ő hozza a könyvet és nagyon szereti hallgatni a szöveget belőle, közben mutogatja, hogy mi hol van a képen. Kedvenc dala a Három szabó legények, ha akarja hogy énekeljük, akkor mondja, hogy "mek-mek-mek", játsza velünk a Sétálunk, sétálunkat, ha énekeljük a Lánc, lánc, eszterláncot ő is mond belőle szavakat. Kedvence még mindig a Kisvonatos képeskönyv (mégegyszer köszönjük Réka barátnőmnek és kislányának Noéminek, szuper szülinapi ajándék volt).
Az egyszerűbb ruhadarabokat megpróbálja egyedül levenni. - Zokni, cipő, próbálja a pulcsit is. És mondja a nevüket. Ha vesszük fel a kabátot, akkor mondja, hogy "esik, esik", mert egyszer én mondtam, hogy fel kell venni a kabátot, mert esik az eső. Azóta kabát=eső.
A gyerekek szókincsében - ahogy egyéb területeken is -nagyon nagy lehet a különbség. Meg kell jegyezni, hogy a nemek közötti különbségek is jellemzőek. A lányok sokszor néhány dolgot előbb csinálnak, mozgékonyabbak. Másfél éves korukra átlagosan nyolc szót ismernek, de vannak olyanok is, akik akár 40 szót is használnak, esetleg két szót egymás mellett ("baba ül", "anya baba", "baba hamm"). - Hát, hogy Kristóf mennyi szót tud már, azt nem tudom, de hogy sokat az hétszentség. Minden nap van valami új, vagy inkább újak. Utánozza a gondozónőket, amiket ők mondanak. Sürget minket, ha valamit gyorsan akar, mondja, hogy "siess, siess" (Thomas a gőzmozdonynak ezúton is köszönjük a segítséget :D), múltkor rámszólt, hogy "viz, vigyázz", hogy ne toljam bele a babakocsit a tócsába. Mondja, hogy "apa dogoz", "Zsolti motoj" (Zsoltinak van motorja). Folyton, folyton dumál, néha megdöbbenünk, hogy egyes dolgokat honnan tud. És a legújabb, ezt kb. 1 hete kezdte, a "Mi ez?". Hát ez a korszak is elkezdődött. Mindenre kérdezi, hogy mi ez. Ja, is tudja a mesék szövegét is. Pl: Thomas egyik epizódjában van, hogy Gordon mondja Thomasnak, hogy "siess már" ,erre Thomas, hogy "siess te", ezt már mondja előre. A Teletubbiek egy meséjében a Tubbiek meglátnak egy fenyőfát és kérdezik, hogy "mi ez?" (innen tanulta a kérdést Kristóf), és ő már előre kérdezi. Elmo egyik történetében meg van egy ének, aminek az elején azt éneklik, hogy "Wow, wow, wow", hát persze, hogy az én drágám már tudja, hogy az fog jönni. Szóval nekem az a tapasztalatom, hogy mértékkel a mesenézés csak segíti a beszédfejlődésüket.
A napközbeni kétszeri alvás már nem mindig szükséges, de az éjszakai önmagában kevés. - Már meg nem mondom, hogy mikor, de valahogy tavasz vége környékén Kristóf végleg átállt a napi 1x-i alvásra, ebéd után. Viszont ha az kimarad, akkor ágyő kutyavilág! :D
Ilyenkor érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni új napirend kialakítására. Ebéd után - 1/2 1-1 óra körül - tanácsos letenni aludni a kicsit.- Erről beszélek Nyuszó-muszó. :)
Tevékenységek rögzülnek, például másfél évesen segít autót mosni, majd két éves kora körül a kisautót megmossa a poharából, ha vizet talál benne. - Megtörli a száját a szalvétával már rég óta, most már a bölcsiben megtanulta, hogy azt ki kell dobni utána. Viszi is rögtön a szemeteshez. Reggel jön mosakodni (na a fogmosást még mindig gyűlöli). Az esti rituálé is változott, mióta nincs rács az ágyán. Mese után magától mászik le az ölemből és megy az ágyába, de mielőtt bemászna, megvárja, hogy én felálljak a székből és elinduljak leoltani a lámpát, aztán le kell ülnöm mellé az ágyra és ott énekelni. Csak utána fekszik le.
Határozott jelei lehetnek a féltékenységnek is. Ha a testvéreivel foglalkoznak, odajön ő is, igényli a simogatást, játékot, törődést. Ha nem sikerül magára vonnia a figyelmet, dühös sírásba kezd, vagy más módon próbálja kikövetelni a törődést; üt, tiltott dolgokat csinál. Eljátszik a másik gyermek mellett, de még nem vele.- Tesó még nincs ugye, de akkor sem vettem még rajta féltékenységet, ha más gyerekkel foglalkozom. Aztán lehet, hogy ami késik, nem múlik. Igen, még csak egymás mellett játszanak más gyerekekkel, vagyis inkább az a játék, hogy mindig az a játék kell, ami a másiknál van. Viszont szereti a gyerekeket.
Javasolt ellenőrizni (18 hónapos korban):
- az egyszerű kéréseket jól érti, szívesen végrehajtja - már ha épp nem szelektív süketet játszik. :D De a tréfát félretéve, mindent megért és mindent megcsinál.
- képeskönyvben néhány képet kérésre megmutat - a legtöbb képet felismeri és mutatja
- 8-10 szót, szókezdeményt mond - meg amennyivel többet
- sikerére büszke- de még mennyire, imádja, ha dícsérjük, sőt ha megtapsoljuk, újra csinálja és utána mutatja, hogy tapsoljunk
- babát altat, etet- hát altatni nem is (végtére is keveset babázik, hiszen fiú a szentem), de etetni etet
- felnőtt tevékenységét utánozza (pl. söprés)- imád takarítani (jó lenne, ha ez megmaradna kamasz korára is)
- egyszerű ruhadarabját leveszi- lásd fent
- firkál- igen
Kati nagyi pár hete hiányolta, hogy Kristóf nem rázza a fejét, meg nem mondja, hogy nem. Kellett neki. Rá néhány napra Krisz ezt tökéletesen elsajátította. Megy a fejrázás és a "mem, mem, mem, mem". Nem ám csak simán nem, ááá, dehogy, muszáj nyomatékosan többször is (minimum 2x elmondani). Ha helyesel, akkor is "jó, jó"-t mond. És csodálatos módon néha hallottunk már tőle egy-egy kérdésre "inen" (igen) választ is (pl: csúszdázol? hintázol? és a legmeglepőbb: jössz mosakodni? :D).
Krisz szobájában most épp érdekes állapotok uralkodnak, mert a parketta úgy döntött, hogy ukk-mukk-fukk felpuposodik a szoba közepén. Így hát fel lett szedve a szegőléc az egyik oldalon, aztán most vizes vödrök állnak végig a szobában, jó lenne, ha Krisz nem jönne rá, mi van bennük, és várjuk, hogy visszamegy-e a parketta. Ha nem, akkor lehet felszedni és újra parkettázni. Ippijájééééééé!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése