Azaz a második nap. Reggel 9-re érkeztünk ismét. Átöltöztettem Kriszt, bepakoltunk a szekrényébe és irány a csoportszoba. Ahogy beléptünk az ajtón, az én kicsi fiam elengedte a kezemet és irány a sok játék. A legnagyobb problémája a "bőség zavara" volt, azaz, hogy nem tudta, hová nyúljon. Mindig belekezdett valamibe, de aztán meglátott egy másik játékot és az jobban tetszett, annyi érdekes dolog van, és hát mindent meg kell vizsgálnia.
Közben a kis csoporttársát, Emmát, anyukája ott hagyta már és ez Emmának nagyon nem tetszett, szegénykém hatalmas sírásba kezdett, ezt Krisz értetlenül nézte egy kicsit, majd vitt neki játékot, de miután ezek nem hatották meg Emmát különösebben, így a kisfiam fogta és elvitte az összeset, sőt még azokat is, amiket Rózsa néni szedett elő Emmának. :)
Aztán kimentünk a többi gyerekkel az udvarra. Kristóf nagyon jól elvolt, bár úgy csinált, mint aki sosem csúszdázott még - ez konkrétan nem értettem, de mindegy, ő tudja. Csak a vége felé jött oda hozzám és húzott magával, addig teljesen jól elvolt. Tízórait is kapott, a saját kishajós poharából ivott pár korty gyümölcslevet, de a karalábé szeletet csak megnyalta, majd nekem adta. :)
11 óra körül jöttünk el. Judit néni azt mondta, hogy holnap megpróbáljuk, hogy egy kicsit én bemegyek, amíg ők kint vannak az udvaron, úgyis ki kell tölteni néhány papírt. Elvileg ezt csak a 4. nap szokták megpróbálni, de hát Krisz nagyon lazán nyomta ma is. Kíváncsi vagyok, hogy mit szól hozzá, ha kicsit kikerülök a látóteréből. Meg arra is, hogy hogy fog ebédelni holnap, ugyanis már ott ebédel majd a bölcsiben, bár még én fogom etetni. Húú, izgi lesz.
Közben a kis csoporttársát, Emmát, anyukája ott hagyta már és ez Emmának nagyon nem tetszett, szegénykém hatalmas sírásba kezdett, ezt Krisz értetlenül nézte egy kicsit, majd vitt neki játékot, de miután ezek nem hatották meg Emmát különösebben, így a kisfiam fogta és elvitte az összeset, sőt még azokat is, amiket Rózsa néni szedett elő Emmának. :)
Aztán kimentünk a többi gyerekkel az udvarra. Kristóf nagyon jól elvolt, bár úgy csinált, mint aki sosem csúszdázott még - ez konkrétan nem értettem, de mindegy, ő tudja. Csak a vége felé jött oda hozzám és húzott magával, addig teljesen jól elvolt. Tízórait is kapott, a saját kishajós poharából ivott pár korty gyümölcslevet, de a karalábé szeletet csak megnyalta, majd nekem adta. :)
11 óra körül jöttünk el. Judit néni azt mondta, hogy holnap megpróbáljuk, hogy egy kicsit én bemegyek, amíg ők kint vannak az udvaron, úgyis ki kell tölteni néhány papírt. Elvileg ezt csak a 4. nap szokták megpróbálni, de hát Krisz nagyon lazán nyomta ma is. Kíváncsi vagyok, hogy mit szól hozzá, ha kicsit kikerülök a látóteréből. Meg arra is, hogy hogy fog ebédelni holnap, ugyanis már ott ebédel majd a bölcsiben, bár még én fogom etetni. Húú, izgi lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése