December 31.

Ez kérem szépen TÉL a javából...

avagy az Északi-sarkon jártunk. Ami ideiglenesen Piliscsabára tette át székhelyét. 25-én még este kimentünk Piliscsabára. Apu már korábban hívott, hogy úgy készüljünk, hihetetlen az időjárás, szakad a hó, orkán erejű szél fúj, nem tudja, milyenek az útviszonyok. Hát mit ne mondjak, nem gondoltuk volna, hogy ez lesz, mert Dunakeszin akkor még csak az eső esegetett. Ám Üröm környékére érve egyre jobban esett a hó és fújt a szél, mire Piliscsabához értünk, úgy éreztük magunkat, mint akik valami más dimenzióba kerültek.

A képek sajnos nem adják vissza, milyen volt az idő, de talán látjátok, hogy még a fedett teraszon is "esett a hó", mert annyira fújt a szél.

Karácsony - második felvonás

December 25-én Magdi mamáéknál voltunk.

Oda is sok ajándékot hozott a Jézuska nekem. (Busz, helikopter, motor, vonat és sínek, állatkertes építőkocka, mesekönyv.)

Az unokanővéreim is sok mindent kaptak.



Ki is próbáltuk egymás játékait. Emma az én helikopteremet...



én pedig az ő pénztárgépüket. Nagyon tetszett, lehet, hogy ilyet kérek majd szülinapomra. :D


Még több kép ITT.

Új játszósarok

Még múlt hét csütörtökön, mikor Krisz Piliscsabán volt, Apával elmentünk az IKEA-ba, hogy Kati nagyi megbízásából egy asztalt is vegyünk Krisz székéhez. Meg is találtuk a megfelelőt, ugyanolyan típus, mint a szék. Aztán kicsit átrendeztük a Mackó szobáját, kialakítottunk egy játszósarkot az ajtó mellett, ahol régen (Krisz icur-picur korában) a kiskád állt addig, amíg egy szép novemberi napon 2009-ben ki nem szanáltuk onnan, mivel Krisszel együtt kicsúszott a kád az állványból és a földön landolt - magyarul kiömlött a fürdővízzel együtt a gyerek is. Íme az új játszósarok.

Most épp tervezünk egy újabb átalakítást, mert már nem férnek el Kristóf játékai, főképp a hintaszarvas, amit a Jézuska hozott. Csak a szoptatós fotelnek kell helyet keresni valahol.

Happy Holidays

This greeting made with Smilebox

Ezek pedig a kedvenc képeim a ma estéről:

Képeket még ITT találhattok!

Karácsony 2.

Kristóf a héten 2 napot ment bölcsibe. Na, szerencsére most azért csak ilyen rövid időt, mert aztán már itthon volt velünk. Megkezdte az élete első téli szünetét. :D A gondozó néniktől kapott egy szuper autót ajándékba, aminek nagyon-nagyon örült. Rögtön mondta, hogy "kibonta", és toporgott türelmetlenül, míg ki nem vettük a dobozból a bordó szuper járgányt. Aztán Judit néni kapott egy puszi is és Krisz szépen meg is köszönte, hogy "köszönöm".

Judit néni újra írt a banditáról az üzenő füzetbe, ezúttal csak egy kis rövid bejegyzést:

"Kedves Adrienn és Attila!

Kristóf az utóbbi időben sokat betegeskedett, nem járt bölcsődébe. Az itt töltött idő alatt hangulata változatlanul jó, vidáman érkezik, ha sírva érkezik, a cumija vígasztalja, amit reggelizéskor idead, a napjai jó hangulatban telnek. Érdeklődő, egyre többet beszél.
2010. december 20.
Tisztelettel:
Pogácsás Jánosné"

Nagyon büszkék vagyunk ám Kriszre. Rengeteget beszél tényleg, egyre szebben. Annyiszor akartam már videóra venni a dumálását, de ha elkezdem felvenni, akkor rögtön abbahagyja. Pedig csúcs, amit művel. És egyre huncutabb kis bandita, nagyon tud már csibészkedni, játszani, és 20-án már 21 hónapos lett. Alig 3 hónap és már 2 éves lesz. Hihetetlen!

Ma valahogy egész nap jobban pörgött, mint bármikor máskor, mintha érezte volna, hogy ez a nap más. Délután alig akart elaludni, 1 órán keresztül magyarázott az ágyában és dobálta kifelé a cumiját (megjegyezném, manapság a gyerekem cumifüggő, minimum 2 cumi, ami kell neki, az alá nem adja :D, remélem, hamar leszokik róla). Míg ő aludt, én feldíszítettem a fát, úgy terveztük, hogy majd csak akkor látja meg, ha már mindenki itt lesz és jön a Jézuska, de Krisz csalafinta volt és egy óvatlan pillanatban bejutott a nagyszobába. Mondogatta, hogy "karacso" (karácsonyfa), de aztán a karnisra akasztott mászó Télapók és a nagy plüss hóember (fénykorában zenélt, de megszabadítottuk az elemektől, mert elviselhetetlen volt) jobban érdekelte.

Aztán megérkeztek Kati nagyiék és elvitték Kriszt sétálni. Mi addig mindent a helyére tettük. Mikor megjöttek Kerimamáék is és Kriszék is hazajöttek, Krisz rögtön be akart csörtetni a nagyszobába, de nem engedtük, mert nem állt még minden készen. Akkor azért sírt. Aztán meg azért, mert Ricsi (unokaöcsém) csilingelt (ő játszotta a Jézuskát) a nagyszobában és ott sötét volt (csak a fenyőfa fényei világítottak) és Kristóf megijedt. De aztán volt nagy öröm és csodálkozás, ámulat, mikor meglátta a fenyőfát és a sok-sok csomagot alatta. Azt se tudta hová nézzen, mit fogjon meg. Először nézte a fát, aztán újra visszatért a hóemberhez, aztán megint a fát bámulta csodálkozva, vigyorogva, aztán odaszaladt apához, aztán megint a fához, nézte a csomagokat. Édes volt.

Rengeteg ajándékot kapott. Helikoptert, buszt (ez utóbbi borzasztó hanggal zenélni is tud, amit Öcsipapa vigyorogva konstatált, hogy felér a náluk lévő telefonnal, úgyhogy végre mi is hallgathatunk ilyet :D), tűzoltóautót, sok Duplo-t (alapkockákat, csirkeólat, Percy gőzmozdonyosat), és egy hintaszarvast (igen szarvast, nem hibbantam meg, hintaszarvas by IKEA, szerintem cuki :D), meg mesekönyvet, meg a fene tudja még mit. Volt nagy bőség zavara. Teljesen fel volt pörögve, alig akart elaludni, pedig már majdnem felborult a fáradtságtól. És holnap Magdi mamáéknál jön a folytatás.

Karácsony

Mostanában nem nagyon volt időm írni és valószínűleg már csak ünnepek után lesz lehetőségem újra beszámolni az eseményekről, így ezúton szeretnék kívánni mindenkinek

Békés, boldog karácsonyt!

Kristóf és a kedvencek

Tevékenységek:

Krisz mostanában nagyon szeret rajzolni. Már magától leveszi a számítógép asztalról a zsírkrétáit, leteszi a kisasztalra és mondja, hogy "toll", azaz, hogy rajzolni szeretne, adjak neki papír. Általában sikerül csak a papírra rajzolni. Volt egy-két próbálkozása az ifjú művész palántának a padló rajzok, és a bejárati ajtó dekorálás irányában, de sajnos szigorú és zord szülei, akik nem értették meg az ilyen jellegű művészetet, csírájában elfojtották az érdeklődését. Néha az asztalra is kerül pár toll, akarom mondani zsírkréta vonás, de mindig megbeszéljük, hogy oda nem szabad, csak a papírra. Meg nem véletlenül vettünk egy ilyen célra kitalált alátétet is az asztalra az IKEA-ban.

Az első gyurma alkotás

A mester alkot

Művészi hajlamait kipróbálta még a kis drágám gyurmázásban és nyomdázásban is. Az első só-liszt gyurma remekművet le is fotóztuk. Nyomdát a drága keresztszülei Mikulása hozott Kristófnak. Kipróbáltuk, nagyon tetszett neki. Csak utána a keze....és persze le sem lehet mosni a tintát.... Köszi, kerimami! ;D

Sajnos a motorozást már jó ideje nem volt lehetősége művelni, pedig na aaaaz aztán nagy kedvenc. De hát vagy az idő rossz, vagy Krisz beteg. Viszont ha van rá lehetőség, úgy megy vele, mint a rakéta, csak győzzük utolérni. :D

Imád mesét olvasni és mesét nézni is a Mackó, így hát talán haladjunk is ez irányban tovább.

Mesekönyv:

Alapvetően imádja Krisz a mesekönyveket. De vannak ám naaaagy kedvencek. Jó ideig a Kisvonat, Kisautó, Tűzoltóautó és Autóbusz történe volt a kedvence, nem bírta megunni, 100x el kellett mesélni neki, hogy az "Én kisvonatom fütyül és dudál. Sihuhu, tűtűűű! Az én kisvonatom körbe-körbe jár a szobámban." :D és így tovább. Szerintem ha álmomból felkeltenek is tudom már mind a 4 mesét. De ezek a kis könyvecskék tényleg nagyon aranyosak. Az elsőt, - talán még emlékeztek - a Kisvonatot Kristóf Réka barátnőmtől és kislányától Noémitől kapta ajándékba születésnapjára. Ők húztak minket a fórumon a szülinapi ajándékozásnál.

Most pedig a Télapó hozzott 3 könyvet, egy sorozat részeit, aminek nagy-nagy sikere lett Krisznél. Az én kicsi fiam szívét is elrabolta gyerekkori nagy kedvencem, Marék Veronika Boribon sorozata. Így hát mindenkit megtalál, aki hozzánk jön, hogy olvassa el neki a szürke játékmackó történetét, akinek Gabi és Gyuri felvágta a hasát (Boribon a játékmackó), valamint azt, hogy mi is történt Annipannival és kis barátja, a szürke mackóról elnevezett barna szőrű brummogóval, mikor esett a hó (Annipanni hull a hó) és amikor a szétpukkant lufikat szívárványban látták újra (Boribon és a 7 lufi).

Ubi mesél

Mesefilm:

Krisz története a mesefilmekkel még kb. fél korában kezdődött, mikor már pár pillanatig ámulattal nézte a Bebe TV-t. Aztán ő nőtt, a szolgáltató pedig levette a BebeTv-t a repertoárból (helyette lett valami BabyTv nevű csoda - nekem nem jön be). Ekkor - kb. tavaly ilyenkor - néztünk bele először a JimJam műsorába. Főképp a zenék fogták meg akkor még Kriszt. Kedvence volt Lapka, a vékony malacka (egy papírvékony kismalac, de pont így jó, ő itt Lapka.....:D) és a Hatalmas dzsungel (Manguszta Baboo, Rinocérosz Rhonda, és Bruce - asszem ő gorilla akar lenni történetei, ők egyébként bábfigurák). Ami először igazán lekötötte a figyelmét és nagyon tetszett neki az Hubbák című mese volt. Kicsit olyasmi mint a Szezám utca, szőrös ufó szerű izékről szólt, amik színesek és aranyosak voltak és felfedezték a földet, az érdekességeket az emberek világában. Sajnos ez nagyon hamar lekerült a JimJam műsoráról.

Lapka malac

Rhonda, Baboo és Bruce

Az első igazi nagy "szerelem" Krisz számára a Teletubbiek voltak. 1 éves kora körül, egy idő után őket már kérte külön, az első szavai között volt a "tábi" és a "lálá" (így hívják az egyik tubbie-t). Tinky-winky, Dipsy, Lala és Po, a négy színes, nagyfejű, de nagyon kedves fura figura angol pedagógusok, gyerekpszichológusok és hasonló szakemberek javaslata alapján jött létre. Mondataik a végletekig egyszerűek, mindent mindig hatvanhatszor megismételnek, a történetek felnőtt fejjel rémesen bugyutának tűnnek, hallottam már felnőttet ezerre fújolni, de nekik üzenem: először én is így éreztem, aztán mikor a kisfiammal együtt néztem és láttam, hogy mennyire tetszik neki megpróbáltam az ő szemével nézni. Rá kellett jönnöm, hogy nem teljesen hibbantak ezek az angolok. A figurák nagyok és színesek, a szövegek rövidek, tömörek és érthetőek, gyakran ismétlődőek, mert a gyerekeknek ez kelti fel a figylemét, a szöveget így könnyen megértik és tanulni tudnak belőle. Tényleg a legkisebbeknek való mese (1-másfél-2 évesek).

Aztán jött ELMO, így csupa nagybetűvel. ELMO, a piros kis szörny (who's living on Sesame street :D) olyan szinten imádott lett Kristófnál, hogy - ha még emlékeztek - a fél világot felkutattuk egy ELMO figuráért. Elmo azóta is Kristóf ágyának elmaradhatatlan tartozéka. Sőt még cumit is kap a Mackótól. Ami nagy szó, mert Krisznél a cumik igen nagy becsben vannak tartva manapság. Ennek ellenére kis piros barátunkat a TV-ben már rég láttuk, ennek pedig az az oka, hogy Kristóf ahogy nő, annál inkább fiú, és érdeklődése egyre jobban fordul a különböző járművek felé. Tapasztalt szülők és nagyszülők és mesében jártas egyének pedig már hallom is, hogy mondják: THOMAS.

És nem tévednek. Kristóf jelenlegi nagy favoritjai közül az első helyet a kék gőzmozdony szerezte meg. Thomas és barátai virtuálisan beköltöztek a Bőröndös utcába. A kismanóm tudja a mozdonyok és egyéb járművek nevét, és rengeteg szót tanult a meséből (pl. pálya, segít, barátai). Maga a mese egyébként tényleg nagyon kedves, aranyos. Thomas és barátai Sodor szigetének vasúttársaságát erősítik, és mindig azon vannak, hogy a Kövér ellenőr elvárásainak megfeleljenek és nagyon hasznos mozdonyok legyenek. Közben persze rendre bajba keverednek és csintalanságokat követnek el, de hát azért vannak a barátok, hogy ilyenkor segítsenek nekik. Szóval igazi tanmesék.

Nem mondtam igazat, mert a dobogó legfelsőbb fokán 2 mese osztozik. Thomas mellett az én legnagyobb örömre egy réges-régi bábfilm kapott helyett. Mazsola és Tádé, akik Manócskával élnek a tökházban ("tutász" - Kristóf nyelven). Mazsola rendszerint elkövet valamit, vagy összvesznek Tádéval és Manócska persze mindig bölcsen igazságot tesz. Remélem, sokan emlékeznek még rájuk.
A Krisz által legkedveltebb rész a Szerencsére esik című, hihetetlen jókat tud kacagni, mikor Mazsola a fején a párnával elindul világgá, majd elered az eső és ő visszajön a házba, és ennek Tádé nagyon örül.

A bronzérmes pedig a Chuggington lett. Először nem volt annyira szimpatikus ez a szintén mozdonyokról szóló mese, de minél többet nézem, annál jobban tetszik. A történet főhősei a vononcok (Coco, Brunó és Wilson), akik mindig valami új feladatot, dolgot tanulnak a nagyobb, öregebb mozdonyoktól. Ők mind Chuggingtonban laknak, ahol egyébként az egész környék sínpárokból áll. Kristóf pedig két rész megnézése után már kívülről fújta a magyar főcímdalt.

Ritkán előfordul, hogy Roary a versenyautó vagy Fifi virágoskertje (Fifi egy nefelejcs) a kérés. Emellett néha még Mickey egér játszóterére vagy klubbjába is bekukkantunk, esetleg Micimackó kunyhójába. De ez nem fordul elő túl gyakran.

Imádom, hogy ha mesét támad kedve nézni, Krisz már maga kéri, hogy mit szeretne. Válogat, na ezt már kevésbé szeretem, mert időnként haklis, és fél másodpercenként változtatja a döntését. Ilyenkor a zord anyja úgy dönt a 2. variálás után, hogy ennyi volt, azt nézel, amit betettem. Ha nem tetszik neki úgyis neki áll valami mást csinálni.

Mondókák, dalok és gyerekzenék:
Krisz nagyon szereti a mondókákat. Régi nagy kedvenc az "Erre bic, arra bök" kezdetű. De szereti az "Egy-kettő dirr-durr"-t is és a "Sétálunk, sétálunk"-at. Azt már simán elkezdi magától és csinálja is.
Dalokból a "Mókuska, mókuska" amit imád. Mondja ő is velem. Meg a "Brumm, brumm Brúnó"-t és a "Háp-háp-háp, jönnek a kacsák"-ot.
Egyébként kívülről fújjuk (lassan Kristóf is) a Bújj, bújj zöldág című lemezt és a Gyerekdalok és mondókák DVD-t.
Szeretnék róla videókat csinálni, mikor produkálja magát a drágám, de ha bekapcsolom a kamerát, tuti abba hagyja.

Ui: ma este a kisfiam mesélt nekem. Elmesélte, hogy Gabi és Gyuri kaptak vonatot, de "eltört"-ék, labdát, de "kipukkad" (mármint kipukkasztották), könyvet, de "szétpekte" (széttépték). És a vonat "körbejár" (ezt így gyönyörűen tisztán - körbejár). Boribont pedig beöltöztették "matróz"-nak, "pinszérnek", "potás"-nak, "hajós"-nak (űrhajós), és "fodrác"-nak. Valamint Boribont "bekapta farkas". Azt hittem megzabálom, csak ámultam és bámultam, valamint olvadoztam, hogy milyen ügyes és okos nagyfiam van.

Fotózkodtunk

Képek még: ITT.

Télapó itt volt - képekben

Új képeket találtok még a Picasan is.

Télapó itt volt

Megint jó rég jártam erre. Azóta Kristóf már másodjára beteg. Épp most döntötte meg a legrövidebbidegimegyekbölcsibe éves rekordját, két kemény napot járt is bölcsibe, mert megint begyulladt a füle.

Elkészültek a családi fotózás képei is, igyekszem most már ízelítőt feltenni belőlük Picasara is.

És hát itt járt a Télapó is. Sajnos a bölcsis Mikulás ünnepségről Krisz lemaradt, csak a szekrényében hagyott ajándékcsomagról tudtuk, hogy ott járt. December 5-én viszont Magdi mamáékhoz tényleg ellátogatott a Mikulás, láttuk. Ott járkált a kertben, beintegetett az ablakon. A gyerekek (Anna, Emma és Kristóf) ámulattal nézték, és nagy örömmel vették birtokba az előtérben a csizmáik mellett hagyott ajándékcsomagokat.

Csak nektek csendben megsúgom, a tudom a Mikulás igazi nevét. Schmutz Zoltánnak hívják, és elég közeli rokonságban van Schmutz Annával és Emmával, konkrétan az édesapjuk. :D A sógornőm párja volt ugyanis a delikvens, aki vállalta a beöltözést. A lakásba azért nem jött be, mert a gyerekek pillanatok alatt felismerték volna, így viszont meg volt a varázslat, az öröm.

December 6-án pedig itt járt nálunk a Bőröndös utcában az öreg piros ruhás szakállas ember. Míg mi Öcsipapával elvittük Kristófot a doktor nénihez kontrollra, addig a Télapó telepakolta Krisz ablakát mindenfélével. Az örömöt és a nagy pakolászást sikerült is megörökíteni. A kis drágám ezerrel mondta, hogy "Téapó, téapó" és adogatta a csomagokat, hogy "kibont".

Egyébként egyre és egyre szebben beszél és egyre többször mondatokban. Már korábban is mondogatta az "apa dogo" vagy az "apa ement auto" mondatokat, illetve a "mi ez", "mi az" kérdéseket, de most már egyre jobban bővül a repertoár, pl. "bácsi szerel auto" (a bácsi autót szerel), "ajtó kinyit" (nyisd ki az ajtót/kinyitjuk az ajtót), "papa mese" (papa mesélj) , "anya segít" (anya segíts - mondjuk tornyot építeni) és ilyesmik.

Reméljük, idénre befejeztük a betegségeket és 2011-ben is jelentősen csökkentjük a számukat.