2010. december 13., hétfő

Kristóf és a kedvencek

Tevékenységek:
Krisz mostanában nagyon szeret rajzolni. Már magától leveszi a számítógép asztalról a zsírkrétáit, leteszi a kisasztalra és mondja, hogy "toll", azaz, hogy rajzolni szeretne, adjak neki papír. Általában sikerül csak a papírra rajzolni. Volt egy-két próbálkozása az ifjú művész palántának a padló rajzok, és a bejárati ajtó dekorálás irányában, de sajnos szigorú és zord szülei, akik nem értették meg az ilyen jellegű művészetet, csírájában elfojtották az érdeklődését. Néha az asztalra is kerül pár toll, akarom mondani zsírkréta vonás, de mindig megbeszéljük, hogy oda nem szabad, csak a papírra. Meg nem véletlenül vettünk egy ilyen célra kitalált alátétet is az asztalra az IKEA-ban.

Az első gyurma alkotás

A mester alkot

Művészi hajlamait kipróbálta még a kis drágám gyurmázásban és nyomdázásban is. Az első só-liszt gyurma remekművet le is fotóztuk. Nyomdát a drága keresztszülei Mikulása hozott Kristófnak. Kipróbáltuk, nagyon tetszett neki. Csak utána a keze....és persze le sem lehet mosni a tintát.... Köszi, kerimami! ;D
Sajnos a motorozást már jó ideje nem volt lehetősége művelni, pedig na aaaaz aztán nagy kedvenc. De hát vagy az idő rossz, vagy Krisz beteg. Viszont ha van rá lehetőség, úgy megy vele, mint a rakéta, csak győzzük utolérni. :D

Imád mesét olvasni és mesét nézni is a Mackó, így hát talán haladjunk is ez irányban tovább.

Mesekönyv:
Alapvetően imádja Krisz a mesekönyveket. De vannak ám naaaagy kedvencek. Jó ideig a Kisvonat, Kisautó, Tűzoltóautó és Autóbusz történe volt a kedvence, nem bírta megunni, 100x el kellett mesélni neki, hogy az "Én kisvonatom fütyül és dudál. Sihuhu, tűtűűű! Az én kisvonatom körbe-körbe jár a szobámban." :D és így tovább. Szerintem ha álmomból felkeltenek is tudom már mind a 4 mesét. De ezek a kis könyvecskék tényleg nagyon aranyosak. Az elsőt, - talán még emlékeztek - a Kisvonatot Kristóf Réka barátnőmtől és kislányától Noémitől kapta ajándékba születésnapjára. Ők húztak minket a fórumon a szülinapi ajándékozásnál.
Most pedig a Télapó hozzott 3 könyvet, egy sorozat részeit, aminek nagy-nagy sikere lett Krisznél. Az én kicsi fiam szívét is elrabolta gyerekkori nagy kedvencem, Marék Veronika Boribon sorozata. Így hát mindenkit megtalál, aki hozzánk jön, hogy olvassa el neki a szürke játékmackó történetét, akinek Gabi és Gyuri felvágta a hasát (Boribon a játékmackó), valamint azt, hogy mi is történt Annipannival és kis barátja, a szürke mackóról elnevezett barna szőrű brummogóval, mikor esett a hó (Annipanni hull a hó) és amikor a szétpukkant lufikat szívárványban látták újra (Boribon és a 7 lufi).

Ubi mesél


Mesefilm:
Krisz története a mesefilmekkel még kb. fél korában kezdődött, mikor már pár pillanatig ámulattal nézte a Bebe TV-t. Aztán ő nőtt, a szolgáltató pedig levette a BebeTv-t a repertoárból (helyette lett valami BabyTv nevű csoda - nekem nem jön be). Ekkor - kb. tavaly ilyenkor - néztünk bele először a JimJam műsorába. Főképp a zenék fogták meg akkor még Kriszt. Kedvence volt Lapka, a vékony malacka (egy papírvékony kismalac, de pont így jó, ő itt Lapka.....:D) és a Hatalmas dzsungel (Manguszta Baboo, Rinocérosz Rhonda, és Bruce - asszem ő gorilla akar lenni történetei, ők egyébként bábfigurák). Ami először igazán lekötötte a figyelmét és nagyon tetszett neki az Hubbák című mese volt. Kicsit olyasmi mint a Szezám utca, szőrös ufó szerű izékről szólt, amik színesek és aranyosak voltak és felfedezték a földet, az érdekességeket az emberek világában. Sajnos ez nagyon hamar lekerült a JimJam műsoráról.
Lapka malac

Rhonda, Baboo és Bruce

Az első igazi nagy "szerelem" Krisz számára a Teletubbiek voltak. 1 éves kora körül, egy idő után őket már kérte külön, az első szavai között volt a "tábi" és a "lálá" (így hívják az egyik tubbie-t). Tinky-winky, Dipsy, Lala és Po, a négy színes, nagyfejű, de nagyon kedves fura figura angol pedagógusok, gyerekpszichológusok és hasonló szakemberek javaslata alapján jött létre. Mondataik a végletekig egyszerűek, mindent mindig hatvanhatszor megismételnek, a történetek felnőtt fejjel rémesen bugyutának tűnnek, hallottam már felnőttet ezerre fújolni, de nekik üzenem: először én is így éreztem, aztán mikor a kisfiammal együtt néztem és láttam, hogy mennyire tetszik neki megpróbáltam az ő szemével nézni. Rá kellett jönnöm, hogy nem teljesen hibbantak ezek az angolok. A figurák nagyok és színesek, a szövegek rövidek, tömörek és érthetőek, gyakran ismétlődőek, mert a gyerekeknek ez kelti fel a figylemét, a szöveget így könnyen megértik és tanulni tudnak belőle. Tényleg a legkisebbeknek való mese (1-másfél-2 évesek).
Aztán jött ELMO, így csupa nagybetűvel. ELMO, a piros kis szörny (who's living on Sesame street :D) olyan szinten imádott lett Kristófnál, hogy - ha még emlékeztek - a fél világot felkutattuk egy ELMO figuráért. Elmo azóta is Kristóf ágyának elmaradhatatlan tartozéka. Sőt még cumit is kap a Mackótól. Ami nagy szó, mert Krisznél a cumik igen nagy becsben vannak tartva manapság. Ennek ellenére kis piros barátunkat a TV-ben már rég láttuk, ennek pedig az az oka, hogy Kristóf ahogy nő, annál inkább fiú, és érdeklődése egyre jobban fordul a különböző járművek felé. Tapasztalt szülők és nagyszülők és mesében jártas egyének pedig már hallom is, hogy mondják: THOMAS.
És nem tévednek. Kristóf jelenlegi nagy favoritjai közül az első helyet a kék gőzmozdony szerezte meg. Thomas és barátai virtuálisan beköltöztek a Bőröndös utcába. A kismanóm tudja a mozdonyok és egyéb járművek nevét, és rengeteg szót tanult a meséből (pl. pálya, segít, barátai). Maga a mese egyébként tényleg nagyon kedves, aranyos. Thomas és barátai Sodor szigetének vasúttársaságát erősítik, és mindig azon vannak, hogy a Kövér ellenőr elvárásainak megfeleljenek és nagyon hasznos mozdonyok legyenek. Közben persze rendre bajba keverednek és csintalanságokat követnek el, de hát azért vannak a barátok, hogy ilyenkor segítsenek nekik. Szóval igazi tanmesék.

Nem mondtam igazat, mert a dobogó legfelsőbb fokán 2 mese osztozik. Thomas mellett az én legnagyobb örömre egy réges-régi bábfilm kapott helyett. Mazsola és Tádé, akik Manócskával élnek a tökházban ("tutász" - Kristóf nyelven). Mazsola rendszerint elkövet valamit, vagy összvesznek Tádéval és Manócska persze mindig bölcsen igazságot tesz. Remélem, sokan emlékeznek még rájuk.
A Krisz által legkedveltebb rész a Szerencsére esik című, hihetetlen jókat tud kacagni, mikor Mazsola a fején a párnával elindul világgá, majd elered az eső és ő visszajön a házba, és ennek Tádé nagyon örül.

A bronzérmes pedig a Chuggington lett. Először nem volt annyira szimpatikus ez a szintén mozdonyokról szóló mese, de minél többet nézem, annál jobban tetszik. A történet főhősei a vononcok (Coco, Brunó és Wilson), akik mindig valami új feladatot, dolgot tanulnak a nagyobb, öregebb mozdonyoktól. Ők mind Chuggingtonban laknak, ahol egyébként az egész környék sínpárokból áll. Kristóf pedig két rész megnézése után már kívülről fújta a magyar főcímdalt.

Ritkán előfordul, hogy Roary a versenyautó vagy Fifi virágoskertje (Fifi egy nefelejcs) a kérés. Emellett néha még Mickey egér játszóterére vagy klubbjába is bekukkantunk, esetleg Micimackó kunyhójába. De ez nem fordul elő túl gyakran.
Imádom, hogy ha mesét támad kedve nézni, Krisz már maga kéri, hogy mit szeretne. Válogat, na ezt már kevésbé szeretem, mert időnként haklis, és fél másodpercenként változtatja a döntését. Ilyenkor a zord anyja úgy dönt a 2. variálás után, hogy ennyi volt, azt nézel, amit betettem. Ha nem tetszik neki úgyis neki áll valami mást csinálni.

Mondókák, dalok és gyerekzenék:
Krisz nagyon szereti a mondókákat. Régi nagy kedvenc az "Erre bic, arra bök" kezdetű. De szereti az "Egy-kettő dirr-durr"-t is és a "Sétálunk, sétálunk"-at. Azt már simán elkezdi magától és csinálja is.
Dalokból a "Mókuska, mókuska" amit imád. Mondja ő is velem. Meg a "Brumm, brumm Brúnó"-t és a "Háp-háp-háp, jönnek a kacsák"-ot.
Egyébként kívülről fújjuk (lassan Kristóf is) a Bújj, bújj zöldág című lemezt és a Gyerekdalok és mondókák DVD-t.
Szeretnék róla videókat csinálni, mikor produkálja magát a drágám, de ha bekapcsolom a kamerát, tuti abba hagyja.

Ui: ma este a kisfiam mesélt nekem. Elmesélte, hogy Gabi és Gyuri kaptak vonatot, de "eltört"-ék, labdát, de "kipukkad" (mármint kipukkasztották), könyvet, de "szétpekte" (széttépték). És a vonat "körbejár" (ezt így gyönyörűen tisztán - körbejár). Boribont pedig beöltöztették "matróz"-nak, "pinszérnek", "potás"-nak, "hajós"-nak (űrhajós), és "fodrác"-nak. Valamint Boribont "bekapta farkas". Azt hittem megzabálom, csak ámultam és bámultam, valamint olvadoztam, hogy milyen ügyes és okos nagyfiam van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése