Ma délután oltásra kellett mennünk a doktor nénihez. Eredetileg úgy volt tervezve, hogy kettő fog kapni, a 18 hónapos kötelező oltást és a bárányhimlő elleni oltás 2. körét. De mivel elmaradt múltkor a Prevenar 3. köre, így végül most arra döntésre jutottunk a doktor nénivel, hogy célszerűbb lenne gyorsan túl lenni mind a hármon, mivel jön a náthás, influenzás időszak és ki tudja, mikor lehet beadni majd Krisznek a függőben maradó oltást (hiszen télen, főleg a bölcsiseknél jellemző a náthából ki, náthába be). Így hát Krisz megkapta mind a hármat.
Nagyon ügyes volt. Persze volt sírás mind a három szuri után, főleg az utolsó után, de tényleg csak rövid ideig. Persze a harmadik után már félt kicsit a doktor nénitől, de mindannyian (doktor néni, asszisztens néni, apa, én) nyugtattuk, hogy most már nincs több. Ő meg édesen hüppögve szajkózta, hogy "szuji, szuji". Szerencsére hazaérve már el is felejtette, hogy mi történt. Azért a biztonság kedvéért lefekvés előtt kapott egy kis Panadolt, mégiscsak 3 oltást kapott.
Ma reggel Rózsa nénivel beszélgettem a bölcsiben, csupa jókat mondott Kriszről, hogy milyen jól elvannak Emmával (a két régi motoros a csoportban, mert most már 8-an vannak délelőttönként, délutánra még csak 3-an maradnak), és milyen jól eszik Kristóf, szokta mondani, hogy "még, még". Ilyenkor nekem hízik a májam rendesen.
Délután meg Judit néni mondta, hogy annyira édes bújós gyerek, hozzá is oda szokott néha menni egy kicsit hozzábújik, és szalad tovább játszani. Éééés: egyedül iszik a kisfiam pohárból. Tegnap míg Judit néni leültette a másik két gyerkőcöt az uzsihoz az én kisfiam már kiszolgálta magát innivalóval, természetesen sikerült nyakon öntenie magát, de után már ügyesen ment neki az ivás. Azóta mindig csak keveset tölt neki Judit néni és azt Kristóf szépen egyedül megissza. Nagyon büszke vagyok rá!
Nagyon ügyes volt. Persze volt sírás mind a három szuri után, főleg az utolsó után, de tényleg csak rövid ideig. Persze a harmadik után már félt kicsit a doktor nénitől, de mindannyian (doktor néni, asszisztens néni, apa, én) nyugtattuk, hogy most már nincs több. Ő meg édesen hüppögve szajkózta, hogy "szuji, szuji". Szerencsére hazaérve már el is felejtette, hogy mi történt. Azért a biztonság kedvéért lefekvés előtt kapott egy kis Panadolt, mégiscsak 3 oltást kapott.
Ma reggel Rózsa nénivel beszélgettem a bölcsiben, csupa jókat mondott Kriszről, hogy milyen jól elvannak Emmával (a két régi motoros a csoportban, mert most már 8-an vannak délelőttönként, délutánra még csak 3-an maradnak), és milyen jól eszik Kristóf, szokta mondani, hogy "még, még". Ilyenkor nekem hízik a májam rendesen.
Délután meg Judit néni mondta, hogy annyira édes bújós gyerek, hozzá is oda szokott néha menni egy kicsit hozzábújik, és szalad tovább játszani. Éééés: egyedül iszik a kisfiam pohárból. Tegnap míg Judit néni leültette a másik két gyerkőcöt az uzsihoz az én kisfiam már kiszolgálta magát innivalóval, természetesen sikerült nyakon öntenie magát, de után már ügyesen ment neki az ivás. Azóta mindig csak keveset tölt neki Judit néni és azt Kristóf szépen egyedül megissza. Nagyon büszke vagyok rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése