Az egyszeri anya ugye ha valahol akciós pelust talál, pláne ha jó, akkor feltankol. És ilyenkor mi történik? Úgy van, ott a pont. A gyerek szobatiszta lesz. Legalábbis többé-kevésbé. De annyira mindenképpen, hogy a napi átlag 5 pelus helyett max. 2-t használjon (ugyebár alváshoz). Persze bánja kánya, ha megmarad! Éljen a pelusmentesség!! Most mehetek bevásárolni alsógatyából is. De az legalább mosható! ;)
Lassan azon is túl vagyunk, hogy 3 másodpercenként kérdezgetjük Kriszt, hogy kell-e WC-re mennie, mint egy rossz lemez. Már magunknak is idegesítőek voltunk, nemhogy a gyereknek! Kicsit ma átestünk a paci túlsó oldalára, mert este már akkor is mondta, hogy megyünk WC-re ha nem is kellett. Jó, azért az utolsó akcióban benne volt némi, nincskedvemaludni-féle próbálkozás is. ;)
Tegnap volt az első alkalom, hogy délután pelus nélkül, ámde 1 váltás rövid és alsónadrággal felfegyverkezve indultunk útnak. Vásárolni mentünk. Természetesen 3x megkérdeztem a fiamat a közért előtt, hogy kell-e pisilnie, természetesen NEM volt a válasz mind a három esetben. Figyelmeztettem, hogy ott bent nem fog tudni pisilni. Akkor is az volt a válasz, hogy NEM KELL. Oké, legyen. Bementünk. Vásároltunk. Fizetünk. Abban a szent minutumban, mikor a pénztáros kezébe adom a pénzt az én fiam fennhangon kiabálni kezd: "menjünk WC-re, menjünk WC-re". Fasza! Akkor ezt most buktad fiam, mert azért a visszajárót megvárjuk. Fénysebességgel dobáltam mindent bele a szatyorba és a pénztárcámba, aztán irány kifelé. Neeem, annyira nem volt felesleges a rohanás, azért még pár csepp került a fűbe is. Nem baj, legalább szólt! Irány egy pad. Váltás ruha elő, vizes le, tiszta fel, kész passz! Irány a zöldséges! Szerencsére több baleset nem volt. Ma pedig sikeresen tiszta gatyával abszolváltuk a lakás-SPAR-lakás távot. Igaz a biztonság kedvéért felfegyverkeztünk apával, ha megint a pénztárnál jutna eszébe Krisznek, hogy pisilni kell. :))
És ma reggel az első NAGY esemény is megesett a WC-be. Újfent rácsodálkoztam, hogy az ember, ha szülő lesz hogy megtanul örülni egy nagy rakásnak... :)) Bye-bye kakis pelus!
Lassan azon is túl vagyunk, hogy 3 másodpercenként kérdezgetjük Kriszt, hogy kell-e WC-re mennie, mint egy rossz lemez. Már magunknak is idegesítőek voltunk, nemhogy a gyereknek! Kicsit ma átestünk a paci túlsó oldalára, mert este már akkor is mondta, hogy megyünk WC-re ha nem is kellett. Jó, azért az utolsó akcióban benne volt némi, nincskedvemaludni-féle próbálkozás is. ;)
Tegnap volt az első alkalom, hogy délután pelus nélkül, ámde 1 váltás rövid és alsónadrággal felfegyverkezve indultunk útnak. Vásárolni mentünk. Természetesen 3x megkérdeztem a fiamat a közért előtt, hogy kell-e pisilnie, természetesen NEM volt a válasz mind a három esetben. Figyelmeztettem, hogy ott bent nem fog tudni pisilni. Akkor is az volt a válasz, hogy NEM KELL. Oké, legyen. Bementünk. Vásároltunk. Fizetünk. Abban a szent minutumban, mikor a pénztáros kezébe adom a pénzt az én fiam fennhangon kiabálni kezd: "menjünk WC-re, menjünk WC-re". Fasza! Akkor ezt most buktad fiam, mert azért a visszajárót megvárjuk. Fénysebességgel dobáltam mindent bele a szatyorba és a pénztárcámba, aztán irány kifelé. Neeem, annyira nem volt felesleges a rohanás, azért még pár csepp került a fűbe is. Nem baj, legalább szólt! Irány egy pad. Váltás ruha elő, vizes le, tiszta fel, kész passz! Irány a zöldséges! Szerencsére több baleset nem volt. Ma pedig sikeresen tiszta gatyával abszolváltuk a lakás-SPAR-lakás távot. Igaz a biztonság kedvéért felfegyverkeztünk apával, ha megint a pénztárnál jutna eszébe Krisznek, hogy pisilni kell. :))
És ma reggel az első NAGY esemény is megesett a WC-be. Újfent rácsodálkoztam, hogy az ember, ha szülő lesz hogy megtanul örülni egy nagy rakásnak... :)) Bye-bye kakis pelus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése