Kicsit rég írtam már. Mentségemre legyen mondva, a munkás hétköznapok leszívják az energiámat. Közben történek jó és rossz dolgok is.
Jó dolgok: Kristóf meggyógyult, és boldogan jár bölcsibe, egyetlen hang nélkül teper be a csoportszobába ezerrel. Már kint öltözés közben megkapom a puszimat, mikor bekísérem már rám se hederít. És mindegy, hogy ki van ott reggel, Judit néni, Rózsa néni, Marcsi néni, Jutka néni, ő nem sír. Megtörtént az első bejegyzés a bölcsis üzenőfüzetbe. Judit néni tulajdonképpen újdonságot nem írt Kristófról, de jó érzés volt olvasni, hogy ők is olyannak látják Kristófot mint mi. És hát büszkeséggel tölt el, hogy az írja róla, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt, mosolygós kisfiú.
Ezernyi új dolgot tanult mostanában. Mutatja a testrészeit (nagy része eddig is meg volt) és mondja is őket. Időnként szól, hogy ha pisilni/kakilni kell és produkál is a bilibe. Igaz, még csak ritkán van ilyen, de van és ez a lényeg! Alakul a kanállal evés is. És már számol is. :D Na, jó, némi segítséggel. Hétvégén tornáztam, Kristófot használtam súlyzónak. A gyakorlatok alatt számoltam. Egy, kettő, három, erre az én kisfiam közli, hogy négy. Azt hittem rosszul hallottam, de mikor az ötöt mondtam, ő mondta, hogy hat, a hét után pedig, hogy nyolc. Ezt többször eljátszottuk egymás után. Este a fürdőkádban is bemutattuk a tudományt apának, igaz akkor a hét után a kilenc jött Kristóf szerint, de kicsire nem adunk. :D
Megyünk majd fotózásra november 19-én. Kíváncsi vagyok, hogy egy profi fotós milyen képeket tud majd csinálni az én izgőmozgómból.
És a rossz dolgok: a múlt heti hosszú hétvége nem sikerült sajnos felhőtlenre. Hosszú betegség után, 78 évesen meghalt a keresztapám (nagybátyám), akit nagyon szerettem, így a hangulatunkra ez rányomta a bélyegét. Ráadásként most volt az a nyamvadt óra átállítás. Aki kitalálta a téli időszámítást, azt legszívesebben megfojtanám. Ennek köszönhetően az én drága, amúgy is korán (általában fél 7-kor) kelő kicsi fiam rászokott a hajnali 5-fél 6-os ébredésre. A legjobb esetben is 6-kor fent van. Hát sikítani tudnék tőle. Egyetlen előnye van a dolognak, hogy így jó korán beérek a munkahelyemre, mert már fél 7- háromnegyed 7 között elindulunk otthonról simán.
Jó dolgok: Kristóf meggyógyult, és boldogan jár bölcsibe, egyetlen hang nélkül teper be a csoportszobába ezerrel. Már kint öltözés közben megkapom a puszimat, mikor bekísérem már rám se hederít. És mindegy, hogy ki van ott reggel, Judit néni, Rózsa néni, Marcsi néni, Jutka néni, ő nem sír. Megtörtént az első bejegyzés a bölcsis üzenőfüzetbe. Judit néni tulajdonképpen újdonságot nem írt Kristófról, de jó érzés volt olvasni, hogy ők is olyannak látják Kristófot mint mi. És hát büszkeséggel tölt el, hogy az írja róla, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt, mosolygós kisfiú.
Ezernyi új dolgot tanult mostanában. Mutatja a testrészeit (nagy része eddig is meg volt) és mondja is őket. Időnként szól, hogy ha pisilni/kakilni kell és produkál is a bilibe. Igaz, még csak ritkán van ilyen, de van és ez a lényeg! Alakul a kanállal evés is. És már számol is. :D Na, jó, némi segítséggel. Hétvégén tornáztam, Kristófot használtam súlyzónak. A gyakorlatok alatt számoltam. Egy, kettő, három, erre az én kisfiam közli, hogy négy. Azt hittem rosszul hallottam, de mikor az ötöt mondtam, ő mondta, hogy hat, a hét után pedig, hogy nyolc. Ezt többször eljátszottuk egymás után. Este a fürdőkádban is bemutattuk a tudományt apának, igaz akkor a hét után a kilenc jött Kristóf szerint, de kicsire nem adunk. :D
Megyünk majd fotózásra november 19-én. Kíváncsi vagyok, hogy egy profi fotós milyen képeket tud majd csinálni az én izgőmozgómból.
És a rossz dolgok: a múlt heti hosszú hétvége nem sikerült sajnos felhőtlenre. Hosszú betegség után, 78 évesen meghalt a keresztapám (nagybátyám), akit nagyon szerettem, így a hangulatunkra ez rányomta a bélyegét. Ráadásként most volt az a nyamvadt óra átállítás. Aki kitalálta a téli időszámítást, azt legszívesebben megfojtanám. Ennek köszönhetően az én drága, amúgy is korán (általában fél 7-kor) kelő kicsi fiam rászokott a hajnali 5-fél 6-os ébredésre. A legjobb esetben is 6-kor fent van. Hát sikítani tudnék tőle. Egyetlen előnye van a dolognak, hogy így jó korán beérek a munkahelyemre, mert már fél 7- háromnegyed 7 között elindulunk otthonról simán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése