Megjártuk a bőrgyógyászatot a piros foltok és a száraz bőr miatt. Eredmény: ekcémás a Kismackó. Így hát sajnos szanálásra kerül az imádott Gabi Édes Álom fürdető (lehet, hogy én elhasználom, imádom az illatát) és helyette újra színre lép az utált gyógyszertári mosdókrém. Anno Kristóf 3 hónapos korában rituálisan tüntettem a színről, annyira nem voltam vele kibékülve, de ez most nem kívánság műsor. Ez van.
Kaptunk még jóféle ekcéma kenőcsöt a foltokra és speckó arckrémet a száraz arcocskára. A doktor néni szerint ez genetika hajlam az érzékeny bőrre (magyarul örökölte), de azért én most Kerimami (na nem az enyém, Kristófé) javaslatára írni fogom, hogy mikor mit eszik és figyelem a reakciókat, hátha valami ételallergia a bűnös.
Kristóf tegnap egy újabb mutatvánnyal örvendeztetett minket meg. Kérdésre lelkesen mutogatja a pici mancsával, hogy hol van a falon a Nyuszi, Malacka, a brekeke, a teki (ez egy teknős lenne), a Tigris, azt is megmutatta, hogy a tükörben van Kristóf, sőt ma már Apát is hajlandó volt megmutatni (Apa nem kis örömére). Na, jó, a brekeke és a teki megkülönböztetése még problémákat okoz, tehát arra a kérdésre, hogy a brekeke illetve hol a teki, gyakran ugyanarra az állatkára mutat. :D :D Végülis zöld-zöld, nem mindegy? ;)
Azt el is felejtettem, hogy vasárnap majd meg zabáltuk a drágámat. Tudni kell, hogy a dédimamája mindig bohóckodik Kristóffal és közben azt mondja neki, hogy "ejnye-bejnye", és jól megnyomja az E betűket. Vasárnap pedig Kristóf dédimama szobája felé közeledve hangos "e-e mama, e-e mama" felkiáltásokkal csalogatta ki dédimamát a szobájából. És mikor eme művelet sikerült diadalittas vigyor ült ki az arcára.
Szintén újkeletű produkció az is, hogy ha felállítjuk őt, és mondjuk, hogy "tánci-tánci", akkor rázni kezdi a fenekét és rugózik. Valamint arra is rájöttem, hogy a mostanában elkezdett vigyorgós fejrázás, tulajdonképpen az "Erre bicc, arra bök" kezdetű mondóka fejdöntögetésének utánzása Kristóf módra.
És végezetül még egy tudomány: rájött a drágám, hogy ha iszik, akkor egy idő után magasabbra kell emelnie a cumisüveget, hogy jöjjön belőle. Úgyhogy most már gyönyörűen iszik egyedül cumisüvegből.
Kaptunk még jóféle ekcéma kenőcsöt a foltokra és speckó arckrémet a száraz arcocskára. A doktor néni szerint ez genetika hajlam az érzékeny bőrre (magyarul örökölte), de azért én most Kerimami (na nem az enyém, Kristófé) javaslatára írni fogom, hogy mikor mit eszik és figyelem a reakciókat, hátha valami ételallergia a bűnös.
Kristóf tegnap egy újabb mutatvánnyal örvendeztetett minket meg. Kérdésre lelkesen mutogatja a pici mancsával, hogy hol van a falon a Nyuszi, Malacka, a brekeke, a teki (ez egy teknős lenne), a Tigris, azt is megmutatta, hogy a tükörben van Kristóf, sőt ma már Apát is hajlandó volt megmutatni (Apa nem kis örömére). Na, jó, a brekeke és a teki megkülönböztetése még problémákat okoz, tehát arra a kérdésre, hogy a brekeke illetve hol a teki, gyakran ugyanarra az állatkára mutat. :D :D Végülis zöld-zöld, nem mindegy? ;)
Azt el is felejtettem, hogy vasárnap majd meg zabáltuk a drágámat. Tudni kell, hogy a dédimamája mindig bohóckodik Kristóffal és közben azt mondja neki, hogy "ejnye-bejnye", és jól megnyomja az E betűket. Vasárnap pedig Kristóf dédimama szobája felé közeledve hangos "e-e mama, e-e mama" felkiáltásokkal csalogatta ki dédimamát a szobájából. És mikor eme művelet sikerült diadalittas vigyor ült ki az arcára.
Szintén újkeletű produkció az is, hogy ha felállítjuk őt, és mondjuk, hogy "tánci-tánci", akkor rázni kezdi a fenekét és rugózik. Valamint arra is rájöttem, hogy a mostanában elkezdett vigyorgós fejrázás, tulajdonképpen az "Erre bicc, arra bök" kezdetű mondóka fejdöntögetésének utánzása Kristóf módra.
És végezetül még egy tudomány: rájött a drágám, hogy ha iszik, akkor egy idő után magasabbra kell emelnie a cumisüveget, hogy jöjjön belőle. Úgyhogy most már gyönyörűen iszik egyedül cumisüvegből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése