20 hónap számokban

Súly: valahol 12 és 12,5 kg között (attól függ, hogy eszik, átlag 12,2 kg)
Magasság: 88 cm
Fogak száma: még mindig 16, de újra dolgozni kezdett a hátralévő 4 (Kristóf úgy rág bal oldalt, mint egy kisegér, mindent oda dug és rágja, az új csőrös pohár csőre is szét van már rágva)

És a rég látott diagrammok:

Kristóf már 20 hónapos

Bizony, megint öregebb lett 1 hónappal. Nézzük mit is írnak a 20 hónapos gyerkőcökről.

• Mozgását tekintve Babád már nagyon ügyes, fut, lépcsőzik (lefelé még szüksége van kapaszkodóra vagy a segítségedre), rúgja és dobja a labdát. Csak győzz utána szaladgálni és szemmel tartani. Nagyon kedveli már ilyenkor a játszóterezést is. - Így van. Motorozásban is nagymenő lett, hatalmas távokat tud már megtenni, és egyre rutinosabban kezeli a járgányát.
• Egyre többet találkozhatsz a rettegett hisztivel. Ezzel csak azt akarja számodra még világosabbá tenni, hogy Ő a legfontosabb. - Igen. És ilyenkor kéne marha türelmesnek lenni, ami egy ideig megy is, de azért elég idegrendszert próbáló dolog.
  
• Megjelenhetnek Babádnál a félelmek is (ágy alatti szörny, hangos játék, porszívó). - Aha. Nunu-t (alias porszívó) amennyire szerette régen, annál jobban utálja most, ha csak meglátja kiabálja, hogy "eltesz", valószínűleg ő rögtön az orrszívásra asszociál. És néha megijed mese nézés közben (pl. a szellemvonatról szóló Thomas nézésekor).
• A temérdek mennyiségű kérdésre is felkészülhetsz. - Már vagy 2 hónapja minden "miez?". Van, hogy megválaszolja magának. :) Rengeteget kérdezi.

Ezen kívül egyre szebben és tisztábban beszél, egyre gyakrabban használja a kétszavas mondatokat (pl, mi ez, itt sincs, apa "dogo" - apa dolgozik, stb). Egyre ügyesebben használja a bilit és eszik egyedül. Lassan szanálásra kerülnek a cumisüvegek is teljesen. Most már csak a reggeli italát issza abból, de készülünk annál is áttérni a csőrös pohárra. A bölcsiben már csak rendes pohárból iszik. Legújabb kedvenc elfoglaltsága a rajzolás.

A kényszerpihenőnek is vége szerencsére, holnap már mehet újra bölcsibe a nagyfiú. Várja már, emlegeti Emmát, Jocit és Judit nénit sokszor.

Kényszerpihenőn

Szerda óta a Kismackó nem mehet bölcsibe, mert torok és középfül gyulladása van. Ma voltunk kontrollon a doktor néninél, még kedden vissza kell mennünk, remélhetőleg szerdán már mehet megint az imádott bölcsijébe a drágám. Hétfőn és kedden majd én leszek vele itthon, még jó, hogy tudok itthonról dolgozni.

Voltunk ma családi fotózáson. Kristóf nagyon-nagyon ügyes volt, szuperjó képek lettek, legalábbis, ahogy a nyers képeket mutatta a fotós. Jövő péntekre lesz kész a retusált anyag és az előhívott fotók. Kíváncsi leszek nagyon.

Tartozás

Kb. 1 hónapja megígértem, hogy beszkennelem a Judit néni által Kristófról az üzenőfüzetbe írtakat.
Most pótolom a mulasztásom.

Bölcsis fotók

Kristóf mellett zöld felsőben Judit néni, rózsaszín felsőben pedig Rózsa néni, az ő ölében ülő kislány pedig a kis barátnő, Emma

A 2. betegség a bölcsi alatt

Hát már úgyis olyan régen volt beteg. Már szinte hiányzott. Pedig tök jó volt a délután. Készen lettek a bölcsis fotók, nagyon jól sikerültek. Aztán motorozni, játszózni voltunk, igaz sötétben, de ennek ellenére Krisz nagyon élvezte a dolgot. Itthon is jól elvolt, rajzolt, Thomast nézett, vacsizott. Aztán fürdeni már nem akart, utána meg nagyon síróssá vált, és nagyon melegnek is éreztük. Végül ahogy hozzáértünk a füléhez, hatalmas bömbölésbe kezdett. Hurrá! Már úgy hiányzott egy kis középfülgyusziiiii!!!!! Nagy logisztikázások, hogy ki, mikor és hogy vigyáz majd Kriszre, valamint holnap délután irány a dokinéni.

Hétköznapok

Amik telnek szép csendesen. Múlt héten Kristóf sokat volt Apával ilyen-olyan elfoglaltságaim miatt. Jól megoldották a dolgokat ketten.

Kristófom mostanában Thomas fan lett, állandóan nézné a mesét. Leül az ágyra, közli, hogy „csücs, Tobasz, Tobasz” és ha nem nézheti a kedvenc kék vonatának történeteit, akkor iszonyatos nagy a balhé. Folyton cseleznünk kell, hogy eltereljük a figyelmét.

Thomas mellett a cumi lett – legnagyobb sajnálatomra és megdöbbenésemre – rajongásának kettes számú tárgya. Időnként ki sem lehet szedni a szájából. Hát csecsemőként nem cumizott napközben, erre most elkezdi. Itt is mindig cseleznem kell, hogy eltűntessem a szájbafityegőt, de nem adom fel, következetes és zord anya vagyok ilyen téren.

A rajzolás lett a harmadik számú kedvenc mostanság, így ez az egyik leghatékonyabb eszközök lebeszélni Kristófot a cumizásról és a Thomas nézésről. Hétvégén megismerkedett a só-liszt gyurmával is, élvezettel mancsolta széjjel a gyurmát és díszítette kis hurkákkal az általam készített gyurmahóembert.

A bilizés is elég jól alakul. Szombaton ugyan történt némi baleset, ugyanis alkotott mindenfélét a drágám a bilibe, aztán nagy hévvel felállt, a bili viszont odaragadt a fenekéhez. Én meg nem voltam olyan gyors, hogy megakadályozzam a bili popsiról való lehubbanását. És természetesen a vajaskenyérhez hasonlatosan a bili is pofával lefelé érkezett, ezáltal tartalma a nagyszoba parkettáján landolt (még jó, hogy nem a szőnyegen). Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek (így utólag már jót röhögök). Apa gyorsan felnyalábolta Kristófot, addig ő tisztába tette és felöltöztette, míg én feltakarítottam a nagyszobában. Azért Kriszt megdícsértük, mert hát ügyesen a bilibe produkált ő, nem tehet arról, ami történt.

A bölcsiben múlthét kedden volt fotózás. Összesen két gyerkőcöt sikerült lefotózni, az egyikük az én nagyfiam volt. Ám hogy a képek jól sikerültek-e azt még nem tudni, mert a drágám mosolyogni még csak véletlenül sem akart. Kíváncsian váron az eredményt.

Medvepark

Personalize your own collage

Csak úgy

Picture collage created with Smilebox

Egy kis utólagos Halloween

Customize a collage

Képek

Apa esti mesét olvas

Nagyon játszunk

Ezt még meghagyom neked apa, ebbe még nőnőm kell!

Jók és rosszak

Kicsit rég írtam már. Mentségemre legyen mondva, a munkás hétköznapok leszívják az energiámat. Közben történek jó és rossz dolgok is.

Jó dolgok: Kristóf meggyógyult, és boldogan jár bölcsibe, egyetlen hang nélkül teper be a csoportszobába ezerrel. Már kint öltözés közben megkapom a puszimat, mikor bekísérem már rám se hederít. És mindegy, hogy ki van ott reggel, Judit néni, Rózsa néni, Marcsi néni, Jutka néni, ő nem sír. Megtörtént az első bejegyzés a bölcsis üzenőfüzetbe. Judit néni tulajdonképpen újdonságot nem írt Kristófról, de jó érzés volt olvasni, hogy ők is olyannak látják Kristófot mint mi. És hát büszkeséggel tölt el, hogy az írja róla, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt, mosolygós kisfiú.

Ezernyi új dolgot tanult mostanában. Mutatja a testrészeit (nagy része eddig is meg volt) és mondja is őket. Időnként szól, hogy ha pisilni/kakilni kell és produkál is a bilibe. Igaz, még csak ritkán van ilyen, de van és ez a lényeg! Alakul a kanállal evés is. És már számol is. :D Na, jó, némi segítséggel. Hétvégén tornáztam, Kristófot használtam súlyzónak. A gyakorlatok alatt számoltam. Egy, kettő, három, erre az én kisfiam közli, hogy négy. Azt hittem rosszul hallottam, de mikor az ötöt mondtam, ő mondta, hogy hat, a hét után pedig, hogy nyolc. Ezt többször eljátszottuk egymás után. Este a fürdőkádban is bemutattuk a tudományt apának, igaz akkor a hét után a kilenc jött Kristóf szerint, de kicsire nem adunk. :D

Megyünk majd fotózásra november 19-én. Kíváncsi vagyok, hogy egy profi fotós milyen képeket tud majd csinálni az én izgőmozgómból.

És a rossz dolgok: a múlt heti hosszú hétvége nem sikerült sajnos felhőtlenre. Hosszú betegség után, 78 évesen meghalt a keresztapám (nagybátyám), akit nagyon szerettem, így a hangulatunkra ez rányomta a bélyegét. Ráadásként most volt az a nyamvadt óra átállítás. Aki kitalálta a téli időszámítást, azt legszívesebben megfojtanám. Ennek köszönhetően az én drága, amúgy is korán (általában fél 7-kor) kelő kicsi fiam rászokott a hajnali 5-fél 6-os ébredésre. A legjobb esetben is 6-kor fent van. Hát sikítani tudnék tőle. Egyetlen előnye van a dolognak, hogy így jó korán beérek a munkahelyemre, mert már fél 7- háromnegyed 7 között elindulunk otthonról simán.