2013. augusztus 21., szerda

Hurrá nyaralunk! - Útinapló 2013/1.

Tartozom de ám úgy rendesen. A pótlás pedig lassan fog menni, de egyszer csak meg lesz.
Akkor hát rajta! Ilyet már úgyis rég írtam, mivel tavaly Vivi érkezése miatt a nyaralás elmaradt. Kezdődjön tehát a jól megszokott éves útinapló első része.

2013. július 14. vasárnap
Ott vagyunk már?

Úticél: Balatonlelle. Nagy családi közös nyaralás van készülőben. Kerimama, Keriapu, Betti, Öcsipapa, Katinagyi, Ricsi és a barátnője Anikó, meg a mi kiccsaládunk. Na, ilyen is a múlt évezredben volt legutoljára, hogy ennyien együtt nyaraltunk. Kristóf bezsongva. Mikor megyünk már? Mikor indulunk már? Jaj, a Kerimamáék már lent vannak? Jaj, elkésünk! Csak tudnánk hogy honnan... na, mind1. :D
Ebéd után fél háztartás plusz gyereksereg a kocsiba bepakol, aztán uzsgyi. Vivikém bealszik viszonylag hamar, így is terveztük. Krisz a világ összes Angry Birdséért se aludna el. Konkrétan a Shrekből a Szamár szelleme szállta meg. Tudjátok: Ott vagyunk már? :D Aztán felébredt Vivi is. Onnantól a kék Skoda Fabia átment pálmaházba. Az egyik oldalon egy kakadu (Vivi ilyen hangokat adott ki és marhára örült magának), a másik oldalon egy kismajom (Kristóf játszott). 
Végre megérkezünk, a gyerekek birtokba veszik a hatalmas házat. Krisz zizeg, mint a zsizsik. Enyhén túlpörgött. A keresztanyja végül úgy dönt, hogy a két nagyot (Betti és Krisz) elviszi sétálni. Aztán hamar visszaérnek, mert a két gyerek mindenáron fürdeni akar bár még az idő, de leginkább a víz nem annyira alkalmas strandolásra. Ez őket nem zavarja, fürdőruha, karúszó, törülköző, mehetnek. A nagyszülők a törpébbiket veszik szárnyaik alá, így végre csend van.
Kis pihi után, aztán mi is lemegyünk a partra Atival, természetesen a trambulinoknál találjuk meg őket. Fürödtek a srácok, de rommá vacogták magukat, aztán kitombolják a maradék feszültséget némi ugrálással.
Nehezen lehet őket összeszedni, de végül visszamegyünk a házba. Bettinek szülinapja van, így hát nem maradhat el a fülhúzás, majd vacsora és torta.
Közben a hangulat erősen emelkedetté válik, mert Ricsi sorra gyártja a gin tonikokat.
A gyerekek aludni mennek, mi meg Ricsi unszolására kártyázni kezdünk. Mindenáron meg akar minket (engem és Anikót) tanítani pókerezni. Texas holdem 1 fogpiszkálós alapon. A 3 gin tonic után már minden mindegy. Sírunk a röhögéstől. Aztán végül mi Atival kidőlünk. Hiába, öregszünk. :D

2013. július 15. hétfő
Nosztalgia

Az ágy némileg kényelmetlen, a forgalom viszonylag nagy az utcán, a lányom forgolódik egy csomót, de azért valamit aludtam. Az idő már jobb, de még fúj a szél, a délelőtt még tuti alkalmatlan a fürdésre. Krisztiék amúgy is jönnek fel Pestre, hogy megnézzék az éjjel váratlanul, kalandos körülmények között világra jött újabb unokát (Betti kishúgát). Mi pedig útra kelünk anyuékkal Fonyódra nosztalgiázni. Jobban mondva anyuék nosztalgiáznak meg Ati, mert szerény személyen az életben nem járt Fonyódon csak átutazóban. A többieket jó sok emlék köti az egykori Tungsram üdülőhöz. Így hát oda tartunk. Ott séta, fotózás, miegymás, majd irány haza, közben bevásárlás, ebéd, délutáni pihi. Közben Krisztiék is visszaérnek.
Délután újabb próbálkozás következik a Balatonba merészkedéssel. Már sikeresebbek vagyunk, sőt még Vivi is nagyon bírja a gyűrődést. Tetszik neki a víz, pedig még hideg. Azért visít, mert kivisszük partra. Pedig már lilul a szája. Na, egy újabb vízilény a családban.
Aztán újra haza. Krisz kicsit elkenődik, mert ő nem mehet Bettivel, Kerimamával és Keripapával az oly sokat emlegetett Ernő bácsihoz, de Kerimama megígéri, másnaptól már ő is megy velük. Addig játszunk. Aztán vacsi, mese, alvás. Mi még kicsit beszélgetünk és aztán szintén az álmodás hímes mezejére lépünk.


Folyt. köv.

2013. augusztus 7., szerda

Eladó baba/gyerek holmik

Hány gyerekkel szép az élet?: Eladó baba/gyerek holmik
Ezen a linken egyre több és több eladó baba és gyerek holmit fogtok találni, amikre nekünk már nincs szükségünk. Ha valakinek kell, akkor e-mailben (kerenyiadri@gmail.com) vagy hozzászólásban jelezze!
Köszi! :)